Az utazás hosszú volt (30 óra), de nem volt probléma, mert éjjel repültem Sao Paulo-ba. Mindenki kedves, kijöttek értem a repülőtérre, hazavittek, szereztünk SIM kártyát, meg ilyesmiket.
A szállás jó, egy nagy házban 14 helyi diákkal. A szoba kicsi, egy helyi diákkal osztozom, de jól kijövünk és nincsen semmi probléma. Érdekes a ház, mert van bejárónőjük, aki takarít, mos és ebédet is főz nekik. Így azért könnyebbség az egyetemi élet.
Munkát sokat még nem végeztem csütörtökön. délután találkoztam a professzorommal. Pénteken munkaszünet volt. Hétfőn pedig papírokat intéztem. A munkám szerintem nem lesz nagyon vészes. A laborban lévő gépekről szeretnének egy kézkönyvet, hogy az alapján bárki használhassa a gépeket. Mivel nekem nem ez volt a fő profilom, így azért tanulhatok majd a munka során. Meglátjuk, hogy még milyen munkám lesz.
A helyi gépész diákok már megmutatták a formula student kocsijukat, és elég nyitottnak tűntek róla. Bármit kérdezhettem róla, próbáltak válaszolni, bár most inkább az építő brigád volt itt.
Nagyon “helyi” IAESTE nincsen csak a pár srác, akik benne vannak, és segítenek nekem. Itt minden nagyon messze van ilyen országban 🙂
Egy argentin csaj van még az egyetemen ugyanannyit, mint én. Remélem, majd vele tudok utazni, mert sokszor nehézkes a szervezés portugálul nekem 🙂
Legutóbbi hozzászólások