Tunisz belvárosától kb. 20 percre laktunk, La Goulette-ben. Egy házban lakott mindenki együtt, 4-6 fős apartmanokban. A lakás maga nem volt a legmodernebb, voltak kóbor macskák, de egyébként teljesen oké volt. Az, hogy mind együtt voltunk egy házban laktunk, nagyon feldobta a mindennapokat. Az egész lépcsőház nyitott volt, így mintha csak az erkélyre mentünk volna ki. Esténként az utolsó emeleti lépcsőfordulóban találkoztunk, sörözgettünk, beszélgettünk, néha közös vacsora is lett belőle. Az egyik lakásban helyi IAESTE-s srácok laktak, akik nem Tuniszban éltek, de velünk töltötték a nyarat. Így mindig volt ott valaki, akihez fordulhattunk, ha bármire szükségünk volt a házban, vagy úgy amúgy bármivel kapcsolatban, sőt a házibulik helyszínét is ők adták.
Az első napomon elkísért egy helyi IAESTE-s, így könnyen indult a kezdés. A főnök nem beszélt angolul, ahogy a munkatársak sem nagyon, csak minimális szintem. Ők franciául és arabul tudtak, amit pedig én nem, így ez okozott nehézségeket, de a Google Translate jóbarát volt. A nyelvi nehézségek ellenére nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, mindig próbáltunk beszélgetni kicsit, még így is. Az első napomon kaptam egy önálló projektet: egy családi házat kellett megterveznem és ezzel foglalkozhattam a 6 hétben. Számomra ez nagyon szimpatikus volt, önállóan dolgozhattam, igazi tervezési feladaton, a főnök pedig hetente 1-2 alkalommal ránézett és segített, korrigált, mit hogyan lehetne. Úgy érzem rengeteget tanultam ezáltal. Volt két másik gyakornok is rajtam kívül, váltásban, ők arabok voltak. A legpozitívabb élmény az volt, hogy valóban tanítottak minket gyakornokokat, ha egyik vagy másik érdekes projekten dolgoztak épp, összehívtak minket is, elmagyaráztak mindent és a véleményünkre is kíváncsiak voltak.
A helyi IAESTE-vel kapcsolatban nincs összehasonlítási alapom, mivel ez volt az első IAESTE élményem, de ők voltak a legjobbak, akiket kívánhattunk. Összesen kb. 40-en voltunk gyakornokok, hétköznap általában közösen szerveztünk programokat, sétákat a városban, elmenni kávézni, ilyesmi. Hétvégente voltak a nagyobb szervezett programok, melyek általában egész naposak voltak, szervezett utazással, ebéddel együtt. A legnagyobb élmény a „South Trip” volt. Ez egy 5 napos túra volt délre, ehhez ki kellett kérni magunkat a munkából is, de ez a legtöbbeknek nem jelentett problémát. Az IAESTE-sek az indulástól az érkezésig minden percet megszerveztek, rengeteg munkát tettek bele, de meg is érte, mert fantasztikus 5 nap volt. Sivatagi Jeep-túra, tevegelés, Star Wars helyszín látogatás, esti pool party a hotelben, hajóút és még sorolhatnám… A szervezett programokon kívül is rengeteg időt töltöttek velünk a házban is, állandó tagjai voltak a társaságnak, így tényleg barátok lettünk, ez nekem nagyon tetszett
Legutóbbi hozzászólások